GNOMÓNIÁS GOMBABETEGSÉG

A levélfoltosság gomba (Gnomonia leptostyla) olyan rendszeres és súlyos kórokozó, ami ellen az ökológiai termelésben alkalmazható bordói lével, később kénnel is kell permetezni, rügyfakadástól a hajtásnövekedés befejeztéig. Az ökológiai szemlélet szerint a betegségnek ellenálló fajták telepítésével kell a vegyszerezési szükségletet csökkenteni. Szerencsére a hazai diófajták közül az Alsószentiváni 117-es fajta a betegséggel szemben kiemelkedően ellenáll, és a másik két fajta, a Milotai 10-es és a Tiszacsécsi 83-as is mérsékelten ellenáll.

XANTHOMONASZOS BAKTERIÓZIS

A baktériumos levél- és termésfoltosság (Xanthomonas juglandis) a diótermést komolyan veszélyezteti, hűvös, csapadékos tavaszú években. Szükség esetén az ökológiai gazdálkodásban felhasználható réztartalmú készítményekkel kell permetezni, rügyfakadástól júniusig terjedő időben 10-14 naponként, súlyos fertőzésnél 7-10 naponként. Ez a hagyományos eljárás is, bár hagyományosan a baktérium réz-rezisztenciája miatt egyre inkább szerves gombaölőszerekre is rákapnak.

Javasolják, hogy a télen is a fán maradt diókopáncsot le kell verni a fáról.

Ha már ismerjük, dióskertünkben milyen betegségek és károsítók fordulhatnak elő, elgondolkozhatunk, hogy a hagyományos növényvédelmi eljárásokat meghaladva milyen módon képzeljük el a biológiai védekezést ellenük.

Ökológiai szemléletű növényvédelemnek nevezhetjük, ha a kártevők ellen nem vegyszereket, hanem más élőlényeket vetünk be. Ezt a harcot bízhatjuk a természetre, a kártevők és az őket pusztító más élőlények természetes egyensúlyának kialakulásában bízva, vagyis hogy nem csinálunk semmit.

Ez a hagyományos, tiszaháti diótermő táj művelésének technológiája, tökéletesen biológiai művelés. A fűtermést lekaszálva tehenekkel hasznosították.

A természetben a vadon nőtt diófák alatt különböző növények nőnek, legtöbbször fűfélék. Kertekben, szőlők, szántók végében is fű van alatta. És milyen szép nagy diófák nőnek füves területen!

A dióültetvény területén létesített - magától létesülő - gyep között nagyon hasznosak a gyepkultúrába illeszkedő pillangósvirágú növények - vörös- és fehérhere, gomborka, szarvaskerep, kisebb növésű bükkönyfélék, stb.

Szóval, nem könnyű az ökológiai diótermesztők élete. Van olyan veszély, ami ellen nem is tudnak mit tenni. Ilyen például a dió vírusbetegsége.

A gyűrűs levélfoltosság vírusát vagy a faiskolából hozza magával a csemete, vagy levéltetvek viszik át a diófára. Szerintem ez utóbbi eset elhanyagolható, mert a dió levéltetvei jellemzően csak a dión élnek, más fafajról nem tudják a vírust áthozni, a vírusfertőzött diófa viszont nem gyakori, mert vagy gyorsan kipusztul, vagy a gazdája vágja ki gyorsan.

A dió hagyományosan is a biotermék képzetét kelti, mert a dió betegségei és kártevői lényegesen eltérnek egyéb gyümölcsökéitől, továbbá a dió jellemzően házikerti termék, ahol a vegyszeres növényvédelem nem oldható meg a diófák nagysága és a technika hiánya miatt.

Üzemi méretekben a növényvédelemnek mégis komoly jelentősége van, mert a kártevők könnyebben átterjednek egyik fáról a másikra. Ezért a növényvédelemmel kiemelten kell foglalkozni, mert a magyarországi diótermelő üzemek (jellemzően a volt állami gazdaságokból kiprivatizált kisebb-nagyobb termő diósok) nem az ökológiai szemlélet alapján működnek, hanem termelési gyakorlatukban az állami gazdasági szemlélet él tovább.

Ami jellemzően alkalmassá teszi a diót az ökológiai, környezetkímélő gazdálkodás számára, az a körülmény, hogy a diófa igen magas, terebélyes, hatalmas lombkoronájú fa.

B orongós napok tűnjetek tova,
O kkal szomorú ne legyél soha!
L épteid kísérje töretlen szerencse,
D erűs percek rajzoljanak mosolyt a szemedre!
O szoljanak el az óévnek sötét árnyai,
G úzsból szabaduljanak a képzelet szárnyai!

Ú j évet hozzon a nesztelen iramló idő,
J öjjön már a rég várt, csodálatos jövő!

É vek ha múltok, ha elszálltok napok,
V idámságot, örömet számolatlan adjatok!
E lfusson most az óévnek malac a,
T öbbé ne legyen senkinek panasza!

A hónap növénye: mikulásvirág

Egy friss tanulmányból megtudhatjuk, mi európaiak mit találunk fontosnak karácsonykor.

Az ünnep nem is ünnep karácsonyfa vagy mikulásvirág nélkül.

Mit jelent a karácsony az európaiaknak? Hogyan ünnepeljük? Melyik a legfontosabb ünnepi jelkép? Az európai Poinsettia Szövetség egy három hónapos, egész Európát átfogó felméréséből kapunk választ a kérdésekre.*

Csillagok nélkül nem lenne ugyanaz: A karácsonyfák és a hangulatvilágítás után a csillagok és a csillag alakú mikulásvirág a legfontosabb karácsonyi szimbólumok.

Pelle Kinga: A miklulásvirág titkai

„Nálam csak pár napig szép! Miért dobja le a leveleit?”

Vagy: „Soha nem tudom színes leveleit a következő évben is előcsalogatni!” Talán mindannyiunk számára ismerős helyzetek.

Évről évre tapasztalhatjuk: nem könnyű a mikulásvirág kedvében járni. De nem is lehetetlen! Ha megismered igényeit – és sikerül a megfelelő körülményeket biztosítani számára –, sokáig szép marad, sőt jövőre is virágozhat!

A magnólia a tavasz egyik legszebb virágzó fa. Különleges liliom formájú virágai már messziről virítanak kertünkben. Ismerjük meg ezt a különleges növényt.

A magnólia eredetileg a trópusi országokban és a meleg égövi vidéken él meg, de lombhullató változata egy kis odafigyeléssel és gondozással nálunk is ültethető.
Két fajtája van az első, ami a levél megjelenése után kezd virágozni, de ez a fajta nálunk nagyon ritkán leélhető fel, mivel nagyon kényes és nem bírja a mi klímánkat.

Kérdezitek mi is az a rózsadzsem? Vagy a fügekompót? Elmondom.

Hozzávalók:

• 2 kg kovászolni való uborka
• 2 csokor kapor
• 5 gerezd fokhagyma
• 2,5 l víz
• 3 evőkanál só
• 1-2 szelet kenyér, sercli

Kell még:

• 5 l-es ubis üveg

Elkészítése:
Az uborkákat megmosom, két végüket levágom, keresztirányba bevagdalom. Az üveg aljára teszek kaprot és a fokhagymát,majd szép sorban elkezdem belerakni az uborkákat. Az uborkák közé is teszek kaprot, fokhagymát. A Melegvízben feloldom a sót, ás az uborkára öntöm. A tetejére a maradék kaprot és  kenyeret teszek, majd lefedem egy kistányérral és  napos helyre  teszem.

Érett, de még nem puha gyümölcsöt válasszunk hozzá!

A sárgabarackot válasszuk ketté, magozzuk ki. A fél barackokat edénybe rakjuk, s hideg citromos vizet öntünk rá, hogy a levegőn ne barnuljon meg. Azért, ne áztasszk túl soká, mielőbb, rakjuk az előkészített üvegekbe. Szépen ilelsztve, szorosan, de nem erőltetve rakosgassuk. A legfelső sor az üveg peremétől kb 1 cm-re legyen.

Készítsük el a szirupot:  1 l vízhez 70 dkg kristálycukrot teszünk, s összeforraljuk.