Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
Április
Szent György Hava - Bika Hava
Mivel áprilisban általában sok a csapadék, a paraszti gazdaságokban gyakran
fosós-nak hívják a hónapot. A gazdák azonban örülnek az esőnek, mert azt
tartják: „Áprilisi esőzés kergeti a fagyot”. Általában áprilisban van a
tavaszi ünnepkör legjelesebb ünnepe, a Húsvét. A Húsvét mozgó ünnep,
vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőség (március 21.) után következő
holdtölte utáni vasárnapra esik.
Április 1. Júdás felakasztásának napja, Bolondok napja
Rossz kezdőnapnak tartották. A gyermekeket megvesszőzték, hogy
rakoncátlanságuk múljék, s múljék a határban a rakoncátlan növekedése
is; de pénzzel, dióval, almával meg is ajándékozták őket. Az
áprilisjáratás (bolonddátétel) újkeletű szokás. A bodajki öreg
szőlősgazdák szerint e nap előtt nem érdemes a szőlőmetszést elkezdeni,
mert a késői fagyok kárt tehetnek benne. Azt mondják: „inkább a szőlő
sírjon, mint a gazdája”.
Április 6. - Vilmos napja
Termésjósló nap lévén figyelik az időjárást. Ha esik az eső, szűk lesz az esztendő - vélik az öregek.
Április 12. - Száznap - Gyula napja
Az év századik napja. Mivel féregűző nap, a tisztaság, a takarítás
napja, kitakarítják a lakást, kiűzik a férgeket az istállóból.
Április 24. - Szent György napja
A györgy név a görög Geórgiosz névből, illetve ennek a latin Georgius formájából származik. Jelentése földműves, gazdálkodó.
Szent GyörgyNévadója Sárkányölő Szent György, a lovagi erények
megtestesítője. Ókeresztény eredetű szent, aki hitéért Diocletianus
római császár idején, 303-ban szenvedett vértanúhalált. Magyarországon
már az Árpád-házi királyaink idején is nagy tisztelet övezte. Szent
György a magyar népi vallásosságban úgy él, mint a pásztorok,
állattartók védőszentje. Napja előkelő helyet foglal el a jeles napok
sorában. A néphit szerint Szent György napja a legszerencsésebb nap az
egész naptárban. Egész Európában - hagyományosan nálunk is - a
mezőgazdasági tavasz kezdeteként tartják számon.
Április 24-e történeti hagyománya a múlt ködébe vész: a napot Európa
nagy részén a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon
ünnepelték a Paliliát, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat. Az
egyház a legenda szerinti sárkányölő Szent György névünnepét tette erre a
napra.
A vértanú halált halt Georgianus, a római hadsereg magas rangú
katonatisztjeként anyja hatására lett keresztény. 303 körül szenvedett
mártíromságot Szíriában, és története hamar egybe kapcsolódhatott a
helyi mítoszokkal: ilyen volt Sabazios, a frígek ég-atyja története,
Perszeusz Medusa-küzdelme vagy Bellerophon harca a kimérával. Szent
György fokozatosan kialakuló legendájának végső formáját nagyjából a
hatodik századra érte el, de ekkor még nem vált közismertté: Györgynek
Rómában már az 5. századtól volt saját temploma, Itália többi részén
viszont körülbelül csak egy évszázaddal későbbi tiszteletét lehet
igazolni. Ünnepét Rómában 683 óta ülik április 23-án.
Szent György története
Szent György keresztény nevelést kapott, fiatalon katonának állt és a
császárt szolgálta. A diocletianiusi keresztényüldözés idején halt
vértanúhalált Lyddában (ma palesztin város). A Szent Diocletianus
kegyetlenkedését nem tűrte és szembe fordult a császárral, mire a
kegyetlen zsarnok börtönbe záratta, majd és hét napon át kínozta, de
sehogy nem tudta a Szentet megtörni. A császár végül a város főterén
lefejeztette.
A szent egyik első magyar vonatkozása, hogy a korona alsó, ún. bizánci
részén az ő képe látható. Az sem jelentéktelen tény, hogy az első
csanádi székesegyházat Gellért püspök Szent György tiszteletére
szentelte. A veszprémi Szent György-kápolna is a magyar György-kultuszt
hirdette a középkorban. I. István bolgárok elleni hadjáratából is Szent
György ereklyéivel tért haza, és a szent a középkorban virágzó nagy
magyarországi népszerűségét tanúsítja, hogy számos nemzetségi monostor
és templom választotta patrónusául.
A hazai Szent György-kultusz virágzására jellemző, hogy Károly Róbert
megalapította (1318) a Szent György-vitézek lovagrendjét (Societas Beati
Georgii), amelynek az Egyház védelme, a lovagi erények: istenfélelem,
foglyok kiváltása, szegények istápolása, a bajtársias érzület ápolása,
továbbá a királyhűség és a haza védelme volt a kötelessége. A rendnek
ötven tagja volt, „aki tartozott minden vigasságban, de különösen a
harcjátékban a királyt követni. Jelvénye fehér mezőben piros kereszt,
ruházata pedig térdig érő hosszú fekete, csuklyás köpeny. A tagok az Úr
halálának és feltámadásának emléknapjain, azaz pénteken szomorkodni,
vasárnap pedig örvendezni kötelesek” - írta az Ünnepi Kalendárium. A
lovagi közösséget Zsigmond új szabályzattal, Sárkányrend néven
fejlesztette tovább (1408).
A középkorban nemcsak a királyok, de nemesi családok is nagy
tiszteletben tartották és ápolták a mártír szellemét. Szent György a
híres Báthori család védőszentjévé is válik és több évszázadon át védi a
család tagjait az ellenséggel szemben. A családi címeren látható a
Szent sárkány alakja, mely egy népi legendára utal, ahol a Szent megvéd
egy várost az őt hosszú ideje kínzó sárkánytól; egyszerűen levágja annak
fejét. Innen ered a Sárkányölő Szent György elnevezés is.
A 16-17. században a szent kultusza Magyarországon a törökök elleni
küzdelemmel kapcsolódott össze, míg a barokk kor elején az egyik
legnépszerűbb védőszent volt az országban. „Kedveltségét a nevéből
képzett régi családneveink szép száma is tanúsítja: György, Győr,
Györffy, Györe, Györgye, Györke, Györkő, Györkös, Gyura, Gyuró, Gyurka,
Gyurkó, Gyuris, Gyéres, Gyíres, Gyűre.” Szent György tisztelete a 18.
század végére elhalványodott, a legendakörét azóta viszonylag
töredékesen ismerik, ám a néphitben és népszokásokban betöltött szerepe
még ma is jelentős.
Hagyományok, szokások
A hiedelmek és népszokások a mai napig nem a szentre, hanem a római
pásztorünnep rítusaira emlékeztetnek. Nálunk és a szomszéd népeknél
egyformán e napon történt az állatok első kihajtása, amely leggyakrabban
zöld ággal történt, ugyanis a néphit szerint ez az állatok gyarapodását
szolgálja, és rontáselhárító magyarázatot is kapott.
Szent György napja (április 24.) minden hol a megújulást, a tavasz
kezdetét jelentette, szimbolizálva a harcost, aki többek között a
tavaszt, a fénylő napot szabadítja ki a tél rabságából. Ezen a napon
nemcsak a természet változott meg, de a közigazgatás is. Április 24-én
új hegybírót, esküdteket választottak a hegyközségek, és ilyenkor került
sor a csőszök szerződtetésére is! A hegybírák ilyenkor ítélkeztek is. A
bortörvény értelmében kötelesek voltak a szőlőterület határát időnként
ellenőrizni, ezt volt a gyepűjárás (gyepű=természetes határvonal).
Nagykanizsa vidékén annak a hétnek, amelybe György napja beleesik, török
átka heti (hete) a neve. Az itteni népmonda szerint amikor a török
kénytelen volt hazánkat elhagyni, dühében meg akarta az országot
átkozni. A magyar tolmácsot kérdezte, milyen szavakkal átkozza meg. Ez
azt tanácsolta neki: verjön mög a szentgyörgyharmat, Magyarország! Ezért
szentgyörgyharmat (Székesfehérvárott szintén a monda csökevényeként
török átka) a neve a György napja táján esett esőnek, mely természetesen
jó termést ígér.
Tüskés ágakat, nyírfaágakat tűztek a kerítésbe, ajtóra, hogy a gonoszt
távol tartsák. Aki ilyenkor a keresztútra ment, megláthatta a
boszorkányokat; e nap hajnalán mentek a néphit szerint harmatot szedni.
Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s
az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a
búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban
mondogatták: „szedem, szedem, felét szedem”, ezzel jelezve, hogy csak a
haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s
kiderüljön a gonoszság.
György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának
legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek
védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az
istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen
kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek
lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!