A kivi megfelelő körülmények között nálunk is termeszthető egzotikus szubtrópusi gyümölcs. Szépen mutat falra, pergolára futtatva. Fehér virágai is szép látványt nyújtanak. Gyümölcse vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag.

A kivi (Actinidia deliciosa) Kelet Ázsiából származik. Történelme a Csang-Kiang völgyben kezdődik (Jangcse folyó), ahol kánok kedvelt csemegéjeként termesztették. 1906-ban kerül Új-Zélandba. Izabell Fraser leányiskolai igazgató szerezte be a magvakat Kínában misszióskodó nővérétől, majd átadta Thomas Allison gyümölcstermesztőnek. Az ide telepített növények magjaiból 1910-ben nevelték az első gyümölcstermő nemzedéket. Ma is a legnagyobb kivitermelő vidéknek Új-Zéland számít, de Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is jelentős a termesztése. Nálunk ez az egzotikus gyümölcs csupán alig 15-20 éve vált ismertté.

Az Ausztráliában és Új-Zélandon kinemesített, hosszú életű kúszó cserje, a kivi, gyors növekedésű, tekeredő hajtásokkal. Gyorsan kúszik a magasba, hogy elérje a napos helyeket. Helyigénye 3 méter, 6 méter magasra is megnőhet. Majdnem kör alakú, felpördülő, zöld levelei bőrszerűek. Fiatal leveleit és hajtásait piros szőrzet borítja. Míg kifejlett levelei sötétzöldek és szőrtelenek, simák. A virágok mutatósak, krémszínűek. Egyesével vagy hármasával állnak.15-20 cm átmérőjű és 5-6 cm hosszú tyúktojás alakú és nagyságú – ovális, hosszúkás formájú – gyümölcsének felületét vörösesbarna-barna, szőrös héj borítja. Apró fekete magvakkal tarkított, lédús, egzotikusan édes zamatú, édes ízű érett gyümölcs húsa élénkzöld színű. Ha viszont nincs teljesen megérve, a citromnál is savanyúbb. Eredetileg kétlaki növény. Manapság azonban már a kétivarú, kevésbé zamatos gyümölcsű fajták is forgalomban vannak (nálunk kevésbé!).

A kertben is termeszthető, ha fiú és lány egyedet is veszünk. Ne higgyünk az önporzós kivikben, ha ilyen hirdetéssel találkozunk, kivéve, ha megbízható forrásból származnak a növények. Ha vásárolunk ilyen feliratokat keressünk: ’Hayward’ (termő) és ’Tomuri’ (porzó). Ajánlott fajta: Actinidia deliciosa ’Hayward’. Nem fagyérzékenyebb más gyümölcsöknél (pl. őszibarack.). Gondozása megfelelő támrendszer kialakításából, a jellemzően kora tavaszi metszésből és az őszi szüretből áll. Az Abéliás Kertészet oldalán  részletes információk találhatók.

A magvak néhány hét alatt kicsíráznak. Szobanövényként is nevelhető. Védett helyre ültetve, ahol biztosítható a tövek megfelelő beérése, amely az egyik feltétele a jobb télállóságnak, érdemes próbálkozni néhány tő telepítésével. A védett, meleg, napos területeken, ahol a késői érésű csemegeszőlő fajták beérnek, a kivi gyümölcse nálunk is beérik. Kibírja a félárnyékot is, takarással túléli a telet. Fontos persze a hely megválasztása, mivel sóérzékeny, meszes talajon levelei elszíneződnek, a növény csenevész marad, és korán el is pusztul. A jó vízgazdálkodású, gyengén savanyú talajokat kedveli. A gyengén meszes talajt elviseli. Kiskertben savanyú kémhatású tőzeg talajba keverésével javíthatunk a helyzeten. A szőlőhöz hasonló metszésmóddal, támrendszer mellett termeszthető.

Lehet lugasnak nevelni, vagy kordonosan házfalra, garázsra, háztetőre futtatni őket. Vízigényes növény, a víz hiánya miatt csökkenhet a gyümölcs mérete, és gyengül a növény ellenálló képességét. Nyáron ne hagyjuk víz nélkül. N igényes, szépen fejlődik szerves anyagban gazdag talajon, használjunk marhatrágyát, és magas N tartalmú komplex műtrágyákat. A női egyedeket gyakran kell metszeni. Ennek legmegfelelőbb időpontja a télutó. A leghasznosabb az ernyő alakra metszés, így hasznosul legjobban számára a fény. Az első évben egy főhajtást hagyjunk meg, amely hosszirányban mielőbb eléri a támrendszer tetejét. Ezután, a második évben koncentráljunk az oldalhajtásokra. A hajtáscsúcs közeli oldalhajtásokat a második évben neveljük vízszintesen. Gyümölcs kb. három éves növényről szüretelhető.

Az utóérő gyümölcs sokáig eláll. Sikerrel érlelhető napos ablakokban, jól tárolható papírcsomagban. A gyümölcsöt tárolhatjuk hűtőben, jól zárható plasztik zsákban. A gyümölcs érett, ha gyengéden megnyomjuk, és kissé puhának érezzük. Az érett kivi könnyen hámozható, héja szinte egyben lejön, ha körben fellazítjuk a héj alatt. Így marad a kopasz, zöld gyümölcshús.

A kivi egészségjavító hatása jól ismert. Remek vitaminforrás. Szinte kizárólag nyersen fogyasztjuk, és így bőséges ásványtartalmát, a benne található sok káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és nátriumot valamint bórt és a rengeteg A, C és K vitamint, mind közvetlenül tudja hasznosítani szervezetünk. Két kivi elfogyasztásával egész napra elegendő A – és C vitaminhoz jutunk. C-vitamin tartalma segít egészségünk megőrzésében, és a gyulladásos betegségek gyógyításában. A kiviben elegendő ásvány van az izomfogyás megelőzésére, és serkentőleg hat az emésztésre is. K vitamin tartalma pedig biztosítja vérünk alvadékonyságát. A kivi ásványai a vesék munkájára is jótékonyan hatnak, és a csontokat is erősítik. Mindemellett segít legyőzni az ásványhiány vagy csupán stresszes, rohanó életmódunk kiváltotta krónikus fáradtságot. A bizonyos vegyszerek fogyasztása nyomán kioldódó létfontosságú káliumot és sót pótolja. Visszaállítja vízhajtó szerek hatására a szervezetben megbomló folyadék-nátrium egyensúlyt is. Kalcium tartalma miatt – a káliummal együtt -, a kivi nagyszerű vérnyomás és koleszterin csökkentő.

Forrás:  http://kertlap.hu/kivi/

• Dinnyefa
• Bengefélék
• Öntermékeny kopasz kivi
• Gránátalma kertbe, edénybe
• Mirtuszdió