Nem véletlen a vízzel való kapcsolat, mert a leánder patakparton, források környékén nő vadon a mediterrán térségben. Az ókori nők ünnepi díszéhez hozzátartozott a leándervirág.

Magyarul babérrózsának nevezik a leándert, amely az egyik legismertebb edényes dísznövény. Népszerűségéből semmit sem von le az a tény, hogy a növény minden része mérgező. Ezért különösen a kisgyerekektől kell távol tartani, akik hajlamosak mindent a szájukba venni. Metszéskor a hajtásból kifolyó lé irritálhatja az érzékeny bőrűek kezét, ajánlatos tehát kesztyűt viselni hozzá.

Nyár elejétől folyamatosan virágzik csoportosan a hajtáscsúcson bogernyős virágzata. Fajtától függően lehet egyszerű vagy telt virágú, a legelterjedtebb a rózsaszínű, de van fehér, sárga, piros, mélylila, sőt, tarka színű változata is. Az örökzöld, hosszú levelek lándzsa alakúak, bőrneműek, és akad közöttük fehér csíkozású is.

A leánder nevelése, tartása nem okoz gondot, dúsan virágozni viszont csak akkor fog, ha sok napfényben van része, és tápanyagban gazdag földbe ültetik. Miből is álljon a földkeverék? Fontos az érett komposzt- vagy trágyaföld, amelyhez kevés agyagot és szemcsés homokot kell keverni. Az is jó megoldás, ha az általános virágföldhöz lassú lebomlású műtrágyát (például Osmocote-granulátumot) adagolnak. A fiatal töveket évente, az idősebbeket 3-4 évenként kell átültetni. Ekkorra már tekintélyes méretet ölt a növény, és a dézsa súlya is egyre nehezebb. Az idős, tíz éves töveket körülményes átültetni, ezért ezeknél rendszeresen pótolni kell a tápanyagot akár érett marhatrágyalével, akár más tápszerrel. Mivel a leánder szereti a vizet, tavasztól őszig bőségesen kell öntözni. Az elnyílt virágokat rendszeresen le kell vágni szárastul, ezzel újabb virágzásra lehet serkenteni.

A leánder – és nevelője – számára is kritikus időszak a tél. Fagymentes, de 4-5 foknál nem melegebb helyre kell tenni. Örökzöld növény lévén, télen is szüksége van világosságra. Enyhén fűtött veranda, télikert vagy világos lépcsőház kiválóan alkalmas a teleltetésre. Sokan leviszik a pincébe, de ebben az esetben kerüljön minél közelebb az ablakhoz, hogy valamennyi fény érje. Télen mérsékelni kell az öntözést, mert hűvös helyen keveset párologtat a növény. Ekkor szoktak elszaporodni rajta a kártevők, elsősorban a pajzstetű. Teleltetés előtt alaposan meg kell vizsgálni a levelek fonákját és a szárakat, szükség esetén még teleltetés előtt meg kell permetezni. Jó módszer a mosószappanos oldattal való lemosás is, amelyet egy nappal később tömlőből tiszta vízzel le kell öblíteni. Szappanos víz nem kerülhet a talajra, ezért azt előtte le kell teríteni fóliával.