Gyerekkoromban azt mondták: egyél sok sárgarépát, attól jobban tudsz fütyülni! Megfogadván a tanácsot, ettem is bőven, főleg nyersen, kihúzva a konyhakertből. Megszerettem, bár valószínűleg nélküle is megtanultam volna fütyülni, hiszen tudományos kísérletek nem bizonyították, hogy van-e összefüggés az A-vitamin-ellátás és a fütyülés között.

Egy biztos: ilyenkor, télen érdemes minél többet fogyasztani ebből a természetes vitaminforrásból. A zöldségek és gyümölcsök közül a sárgarépának van a legnagyobb karotintartalma, ebből képződik szervezetünkben az A-vitamin. A legtöbben csak levesekben találkoznak a sárga gyökerekkel, holott finom főzelék, köretek készíthetők belőle, sőt rá lehet reszelni különböző nyers salátákra is. Ekkor több karotin megmarad benne, de főzéskor sem nagy, csupán 10-15 százalékos a veszteség. Egyszóval hasznos: nem véletlenül kedvelték már az ókori görögök és a rómaiak, akik tudatosan termesztették. A népi gyógyászat máj-, epe-, szem- és bőrbetegségek ellen ajánlotta. Hazánkban is több száz éve ismert, őse, a vadmurok a mezők lakója.
Mivel nagy területen termesztik szerte a világon, nem tartozik a drága zöldségek közé (mint például a petrezselyem). Így viszonylag olcsón megvásárolhatjuk, de legcélszerűbb, ha helyet adunk neki a kertben, hogy arra se kelljen költeni. Ma már különböző korszerű fajták és hibridek közül választhatunk, viszont érdemes olyant vetni, amely bírja a következő tavaszig tartó tárolást. A könnyű, laza, mérsékelten meszes talajokat kedveli, ezeket is célszerű mélyen felásni, még ősszel, hogy a gyökerek fejlődni tudjanak. A tápanyagok közül nagyobb mennyiségben a káliumot igényli. Korán tavasszal, ahogy a földre rá tudunk menni, már lehet is vetni: 20-25 centiméteres sortávolságra, 2 centiméter mélyre. Próbálkozhatunk a novemberi, sőt a decemberi vetéssel is, ha nagyon korán szeretnénk szedni. Amennyiben száraz az idő, akkor a vetést célszerű megöntözni, mert a csírázás nagyon elhúzódhat. Kelés után nincs más dolgunk, mint a rendszeres kapálás, az egyelés, hogy szépen fejlett répáink legyenek. Vízigényes növény, tehát szárazság idején rendszeresen kell öntözni.
Betegségek ritkán támadják meg, ezért lehet vegyszer nélkül termeszteni. Egyedül a talajlakó kártevők, a pajorok, a drótférgek és fonálférgek okozhatnak gondot. Ellenük őszi talajfertőtlenítéssel védekezhetünk.