Az i.e. 15. századtól kelmék festésére használták. Színező hatása oly erős, hogy 1: 100 000 hígításban a vizet még észrevehetően sárgára festi. Igaz, 1 kg-ban egymillió bibe van, és ennyit összegyűjteni nem kis feladat!

A valódi sáfrányt Homérosz is megemlíti. A monda szerint Zeusz főisten a sáfrány illatától ittasult meg, amikor Ida hegyén Hérával, a házasság és a születés istenasszonyával (aki mellesleg Zeusznak a testvére is volt!) a menyegzőjét tartotta. Akkor Gaea, a Föld istennője a nász helyén - szerelmük dicsőítésére - hirtelen sáfrányvirágokat növesztett körülöttük. Mindez persze nem akadályozta meg Hérát abban, hogy roppant változatos módszereket eszeljen ki hűtlenkedő férje halandó szeretőinek üldözésére. A legenda nem nélkülözi a szokásos "valóságmagot", mert a kutatások szerint a sáfrány valóban bódulatot okoz.

A középkortól kezdve a sáfrányt nemcsak kelmék és a női haj festésére használták, hanem bor és ételek színezésére is. Egy bibe egy liter vizet alaposan megfest!

Manapság a sáfrányt egy más növénnyel, a sáfrányos szeklicével, vagy más nevén a szajlórral pótolják. Ez minden nehézség nélkül megtermelhető a kiskertekben is. A háromszögletű, némileg a napraforgóhoz hasonlító, de fehér színű magját a fagyok elmúltával, április közepén kell elvetni, lehetőleg meleg fekvésű helyen. A növények gyorsan nőnek, ás másfél méter magasak lesznek. A szár végén hozzák tüskés-fészkes, narancssárga virágaikat. Ezekből - elvirágzás után - a szirmokat kell kitépni és megszárítani. A szirmok ugyanúgy használhatók bor vagy húsleves festésére, mint a valódi sáfrány.

Termesztése

A krókusz hagymagumós évelő növény, amelynek mintegy 80 faja él vadon és a kertekben. Leveleit már jóval a virágzás előtt kifejleszti; jellemző, hogy a levelek közepén egy erős, fehér csík fut végig. Egy hagymából egy, vagy több virág fejlődik.

A növény mindössze 8-10 cm magas. A virágok színe nagyon élénk, egyszínű vagy erezett; a hibridek a vörös kivételével minden színben előfordulnak.

 Ezermester.hu

Kertekben a legkedveltebbek a tavasszal nyíló krókuszok: a fehér C. fleischeri, az élénksárga, kívül vörösesbarnán csíkozott C. korolkowii, a tiszta aranysárga, kisebb virágú C. ancyrensis és a sárga virágú C. chrysanthus. Enyhe télen már február végén nyitja lila, apró virágait a C. tommasinianus. A legkésőbbi krókusz a fehér virágú C. albiflorus.

Ősszel nyitja virágait a fentebb már ismertetett jóféle (kerti) sáfrány, a C. sativus. Ennek széles cimpájú, élénk ibolyaszín virágából hosszan kiáll a vékony, háromágú narancspiros bibe. Nagyon dekoratív az ugyancsak ősszel nyíló pompás sáfrány (C. speciosus), amelynek 15-18 cm magas virágai levendulakékek, kiálló, szeldelt bibéi pedig narancsvörösek.

A krókuszok nem régen terjedtek el és váltak kedveltekké a hazai kertekben. Korábban főként Hollandiában és Angliában foglalkoztak hagyományszerűen a nemesítésükkel. Pedig érdemes volna ezeket a szép virágú növényeket minden kiskertben meghonosítani, mert kora tavaszi virágzásuk a kert első és egyben rendkívül látványos dísze. Virágzásuknak akkor szakad vége, amikor az első krókuszvirágokon megjelennek a virágport gyűjtő méhek és dongók.

A hagymagumók 0,5-2,0 cm átmérőjűek, gömb alakúak vagy kissé lapítottak, felületüket gyakran rostos réteg veszi körül.

Talajban nem nagyon válogatósak, de szeretik a laza, nem nagyon vizes területeket. A hagymagumókat teljes nyugalmi állapotukban kell a földből felszedni, és válogatás után száraz, szellős helyen tárolni a szeptemberi kiültetésükig. Ezt megelőzően a talajt fel kell ásni, ás gondosan el kell gereblyézni, hogy a viszonylag apró hagymák rögmentes földbe kerüljenek. A krókuszok hagymagumóit 10 cm mélyre ás 8-10 cm távolságra ültessük az ágyásba. A jól előkészített terület teszi lehetővé, hogy a hagymák még a tél beállta előtt gyökérzetet fejleszthessenek, és a következő tavasszal virágozhassanak.

Három évnél tovább nem érdemes a hagymákat egy helyen tartani, mert kedvező körülmények között annyira elszaporodnak, hogy túlságosan sűrűn lesznek.

A krókuszok általában jól elviselik a mi kontinentális teleinket is, de száraz, tartós zord hideg esetén előnyös, ha falombbal betakarjuk a krókuszokkal beültetett kertrészt. A lombtakarást a tél múltával természetesen össze kell szedni, mert különben a kis növénykék nem látszanak ki alóla.

Felhasználása