Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a Kertészkedők és háziállat tartók klubja közösségi oldalán
Csatlakozz te is közösségünkhöz És máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
Kertészkedők és háziállat tartók klubja vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
2008.12.07
Növények szaporítása
A magvetés (ivaros szaporítás):
A szaporítás egyik lehetősége a maggyűjtés és ebből új növények nevelése. Tudni kell, hogy a hibridek magjai nem alkalmasak a növény szaporítására. A "stabil" fajok és fajták magja gyűjthető, és megfelelő időben vethető. A magvetési szezonban mindenütt kaphatóak a csábítóan díszített virágmagos tasakok. Nem mindig lesz olyan a kikelt növény, mint amit a fénykép mutat. A kezdőknek inkább a büdöske palántázásával kellene próbálkozni, mint az orchideák szaporításával. Érdemes alaposan elolvasni és megfogadni a vetési útmutató tanácsait is.
Tejfölös pohárba, mini cserépbe, bármibe vethető a mag. Az ablakpárkányon a 20 fok körüli folyamatos meleg és a kikelés után, 8-10 órás fény mellett, csak arról kell gondoskodni, hogy ne pangó vízben álljon a növény. Érdemes néhány száz forintért párkányra való, fedeles szaporító edényt vásárolni. Ez mini üvegházként javítja a növények kikelésének esélyeit.
Mivel egész levendula mezőt
képzeltem el a kertemben, ki kellett próbálnom a magvetést is. Az
itt-ott található leírásokban azt mondják, hogy ősszel vessük el
az apró magot, sekélyen, mert az így jó. Ebből nekem nem lett semmi.
Kora tavasszal hiába kerestem a magvetésem, eltűnt. Irány a helyi
gazdabolt, és vettem két zacskó magot ismét. Mivel a csírázásához hideg
hatásra van szüksége, ezért a hűtő legalsó polcára tettem a zacskókat.
Jó két hét múlva elültettem őket. Erkélyládába virágföldet, azt jól
belocsoltam, hogy kellően nyirkos legyen, hagytam hogy a fölösleges
nedvesség kicsöpögjön belőle, és a magokat "sózó" mozdulatokkal
hellyel-közzel egyenletesen elszórtam. Majd az egészet egy jó nagy
átlátszó kukás zacskóba (fényen csírázik)tettem (mert a pára a
magoknak is jó), és vártam. Aránylag hamar megindul a csírázás. Miután
az állomány kb. 70 százalékánál megjelent a két sziklevél (kétszikű
ugyebár) levettem a zacskót róluk, és az ablakhoz raktam a lehető
legközelebb. Innentől kezdve már csak a fény és levegő biztosítása volt a
legnehezebb, mert vagy hideg volt nagyon, hogy kirakjam őket az
erkélyre, vagy borús, de langyos volt az idő. Azért valahogy mégis
sikerült megoldani, mert május-júniusban kipalántázhattam őket. Idén már
virágoztak is, bár a nyáron egyszer visszavágtam, hogy bokrosodjanak.
Azóta persze, már többet tudok a levendula magvetéséről, mely egy csöppet sem bonyolult. A magoknak szükségük van a hidegre, mert a csírázást gátló anyagok csak így tudnak lebomlani. Legalább egy 6 hetes hideg hatást kell biztosítanunk, ahhoz, hogy egyenletes legyen a kelés. Egy kisméretű erkélyládát töltsünk meg homokkal kevert földdel (laza szerkezetű legyen a talaj), kicsit tömörítsük, majd állítsuk az egészet vízzel töltött edénybe. Fontos, hogy a nedvességet alulról fel tudja szívni a talaj. Erre szórjuk rá a magokat, lehetőleg egyenletesen. Ezután nyomkodjuk lazán a földbe őket, majd vegyük ki a vizes edényből, és hagyjuk, hogy a fölösleges nedvesség kicsöpögjön. Miután megvagyunk, tegyük egy nagy nejlonzacskóba, és helyezzük a hűtő zöldségtároló rekeszébe. Itt nincs fagy, viszont folyamatos hideg van ahhoz, hogy meglegyen a szükséges hideg hatás. A 6 hét elteltével (néha persze ellenőrizzük, mert megindulhat a kelés) vegyük ki, tegyük a ládát egy világos, de nem meleg helyre (10-15 fok) és biztosítsuk a folyamatos párát. Miután megjelennek a magoncok, vegyük le a zacskót róla, és neveljük tovább. Fontos, hogy a magoncoknak már nem kell pára, szellőztessük, ha az idő elég meleg, tegyük ki őket a szabadba. A magvetés sikeréért>>
Aki a házilagos ivartalan szaporítás fortélyait szeretné megismerni, annak némi biológiai ismeret nem árt. Meg kell tudni különböztetni a levélnyelet, a hajtást, a vesszőt, és az ágat. Genetikai értelemben ez a klónozás, de egyébként az ivartalan szaporítás kifejezést is használhatjuk. Ha a dugvány egészséges növénytől származik, és a növekedéshez szükséges feltételeket biztosítjuk, ingyen juthatunk új növényhez. Aki azonnal teljes értékű növényt akar, jobb, ha készen vásárolja a kertészetekben. |
|
Gyökereztetés földben: |
Lehet szár, levél, fás és félfás, vagy zölddugvány, a különbség a dugványozás idejétől függ. Szobanövények esetében is érvényes, hogy a tavaszi dugványozások általában jobban sikerülnek, mint a téliek. A dugványozás menete: a szaporítani kívánt növényről éles, steril késsel levágunk egy levelet, szárrészt, és hormonnal, vagy hormon nélkül a szaporító közegbe tűzdeljük. A fölösleges levélzetet eltávolítjuk, és ha a növénynek párásításra van szüksége, akkor ezt biztosítjuk neki. A szaporító közeg (perlit, homok, sóder, föld stb.) fontos, hogy laza szerkezetű legyen, de megfelelően tömött is, ugyanis a szárrészt körül kell hogy fogja, de a nedvességet át kell eresztenie. A homok nagyon jó, de a gyökerek merevek, egyenesek lesznek. A megfelelően tömör talajban viszont jól fejlett gyökérzetet tudnak növeszteni a növények. A legjobb a keverék pl. a perlit-föld. |
(levágott levendula hajtás, oldalsó levelek eltávolítása, gyökereztető hormonba mártjuk, tűzdelés, párásítás) |
![]() ![]() ![]() ![]() |
A félbe vágott pet-palack megfelelő klímát biztosít a dugványainknak, itt a kupak le-, illetve visszacsavarásával biztosíthatjuk a szellőzést. |
![]() |
|
Itt csak a kerti növényekről kívánok beszélni, a szobai fás szárúak dugványozása gyakorlatilag megegyezik a kerti fás szárúak dugványozásával. A puszpáng (buxus) dugványozás menete. A puszpáng örökzöld növény, és a vegetációs időszakban többször is lehetőségünk van a dugványok szedésére. Saját tapasztalatom, hogy a június - július alkalmas a szaporításukra - (máskor nem próbáltam) de szakkönyvek szerint jól szaporítható ősszel és tavasszal is. |
![]() ![]() |
Látványosabb, és gyorsabb a fagyal szaporítása, hamarabb gyökeresedik. Jól szaporítható a fűz, a rózsalonc (weigela), aranyvessző (forsythia), hortenzia (Hydrangea), a borostyán (hedera), tűztövis (Pyracantha) stb. |
A fagyal
szaporításához egy saját példám: sövényt szerettem volna fagyalból, és ehhez vágtam vesszőket. Kb. 20-25 cm. hosszúakat. Nekem a május végétől - július elejéig tartó időszak volt eredményes. A megvágott vesszőkről 15 cm. hosszban leszedtem az alsó leveleket, majd kapával egy árkot húztam, amit jól belocsoltam, hogy iszapos legyen. Ebbe az árokba raktam a vesszőket, egymástól kb. 5 cm. távolságra. Miután az összes dugványozni valómat elhelyeztem, az árok másik oldaláról a földet ráhúztam, ezáltal kb. így nézett ki a dugvány iskolám: Az eredmény,
hogy a szárrészen jóval több gyökérzet fejlődött, vagyis a nagyobb
gyökérzet több tápanyagot tud felvenni, a növények hamarabb indultak
fejlődésnek. |
![]() |
![]() |
Semmivel nem nehezebb, vagy
bonyolultabb a rózsa dugványozás, mint bármely más növény ivartalan
szaporítása, ha a feltételeket itt is betartjuk. A kés vagy olló éles
legyen, ne roncsolja a növény szárát, természetesen a sterilitásra itt
is oda kell figyelni, és ha biztosítjuk neki a gyökérképződéshez
szükséges feltételeket, saját magunk által szaporított növényeink
lehetnek. |
A rózsadugványozáshoz olyan ágat válasszunk, melyen már levirágzott a növény. Ezek a vesszők már eléggé érettek arra, hogy gyökeret tudjanak növeszteni. Levágjuk a levirágzott ágat, legalább 3-4 levélpár legyen rajta, az alsó levél-párokat eltávolítjuk, az elnyílt virágfejet szintén levágjuk, hormonba mártjuk a szárvéget, és gyökereztető közegbe tűzdeljük. A megfelelő párásításról itt is gondoskodnunk kell. |
![]() ![]() ![]() ![]() |
A leírást olvasva, talán
bonyolultnak tűnik az eljárás, pedig cseppet sem az. A jó időben szedett
dugványok a megfelelő közegben, a párás környezet biztosítása mellett,
jó aránnyal gyökeresednek. Feltétel, hogy szellőztessünk, és óvjuk
dugványainkat a fertőzéstől. Ha kevésbé lenne eredményes ez a módszer,
sokkal kevesebben is foglalkoznának vele. A növények nagy többsége
hajlamos arra, hogy gyökeret növesszen, és ha ehhez a feltételeket
biztosítjuk, saját magunk is elő tudjuk állítani azt a szükséges
mennyiséget, melyre a kertünk kialakítása során feltétlen kell. Ne
riadjunk vissza a kezdeti kudarcoktól, de természetesen, a sikerélmény
miatt lehetőleg jól gyökeresedő növényeket válasszunk. Ha már van saját
szaporítású aranyvesszőnk, tűztövisünk, - ezeket akár cserealapnak is
érdemes szaporítani -, megpróbálhatjuk a macerásabb növényekkel is.
Tuja szaporításról itt egy leírás:Tujafélék szaporítása |
A tőosztás után ez a legegyszerűbb szaporítási
mód, ugyanis a legyökeresedésre alkalmas fajtáknál a hajtásokat az
anyanövény táplálja, míg az új növénykénk növesztgeti a gyökérzetét.
![]() |
![]() |
Sugaras.Tavasszal, a rügyfakadás kezdetén a gyökereztetésre szánt vesszőt teljes hosszában lehajlítjuk egy 10-15 cm-es mély barázdába, kampókkal rögzítjük, és a barázdát nyitva hagyjuk. Elvégezhetjük ugyanezt nyugalmi állapotban is, ekkor viszont a barázdát betemetjük. A vesszőn lévő rügyek kihajtanak, és amikor a fejlődő hajtások elérik a 10-15 cm-es magasságot, laza földdel a kétharmad részükig feltöltjük, amit a vegetáció folyamán még 2-3 alkalommal megismétlünk. A feltöltést nyirkosan tarjuk. Lombhullás után az anyanövényről leválasztjuk a meggyökeresedett vesszőket, és feldaraboljuk. A ribiszkét, köszmétét és a mogyorót lehet így szaporítani. |
![]() |
Fejbujtás. Július végén az erős hajtások végét csúcsukkal (fejjel) lefelé hajtjuk le egy kb. 15 centiméteres gödörbe. Lekampózzuk, a gödröt laza humuszos földdel takarjuk be, és a nyár további részében folyamatosan nedvesen tartjuk. Ősszel a hajtás csúcsa gyökeret ver, ami aztán leválasztható az anyanövényről, és önálló növényként elültethető. A szedernél és a málnánál alkalmazható ez a módszer, bár ezeket a növényeket sarjakról könnyebb és egyszerűbb szaporítani. |
Bujtással mikor érdemes
foglalkoznunk? ![]() |
Ugyanezt az eredményt az örökzöld tatárvirággal is elérhetjük, de róla most nincs képem. Majd tavasszal, mikor virágzik az alacsony sövényem, pótolom az elmaradást. |
Ugyanezzel a módszerrel a Spirea
Japonica-t is jó eredménnyel szaporíthatjuk. ![]() |
Örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida marigrün) |
Véletlenül vettem észre, hogy a mirtuszlonc mennyire jól szaporodik. Vettem egy szép tövet, de az időjárás nem volt alkalmas a kiültetésére, ezért szükséghelyzetből a fóliába raktam be cserepestől. Miután elmúlt a Medárd napi esőzés, és ki akartam vinni a növényt, meglepődve tapasztaltam, hogy a földre lógó ágak gyökeret eresztettek. A körülmények kedvezőek voltak a gyökeresedéshez, a fólia biztosította a párát, az anyanövény a tápanyagot, így lett két-három darab "saját" szaporítású örökzöld mirtuszloncom. A kiültetett növényeknél is megfigyeltem, hogy a földre lógó ágak szintén legyökeresednek, tehát aki ebből az alacsony örökzöld növényből szeretne sövényt magának, szintén jó eséllyel tudja saját maga előállítani a szükséges mennyiséget. |
Tőosztás |
Sokféle
kerti növény ősszel szaporítható tőosztással. Az idősebb töveket ásóval kiemeljük a talajból és úgy választjuk szét több részre, hogy minden kis növénynek önálló gyökere és hajtása legyen. Ezután az előre elkészített helyen gondosan elültetjük, és ami nagyon fontos, többször is megöntözzük. Ez a legegyszerűbb, és leggyorsabb módja, hogy hamar nagy, egészséges növényeink legyenek. A tőosztásnál nem érdemes dirib - darabokra szétszedni az anyatövet, mert nagyobb a sérülés, visszaesik a növény a fejlődésbe. A félbe - félbe, vagyis negyedbe szedés sok esetben tökéletes megoldás, a növények is hamarabb regenerálódnak |
|
|
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!