Egyre több kertész panaszkodik arra, hogy a szabadföldön termesztett uborkát, paradicsomot és paprikát 1-1,5 milliméter nagyságú, molyra emlékeztetõ rovar támadta meg. Ez az üvegházi molytetû (Trialeurodes vaporariorum), népiesen liszteske.

Nagyon nehezen lehet védekezni a legtöbb, forgalomban lévõ vegyszerrel szemben ellenálló liszteske ellen

Az apró rovarok szárnyait – melyek nyugalmi helyzetben háztetõszerûen csukódnak – és testét lisztharmatszerû finom por borítja. A kártevõ szívogatása következtében a növények levelein kezdetben sárgás foltok keletkeznek. A foltok késõbb összefolynak, az egész levél elsárgul, elhal és lehull. A fertõzött növények a tetvek ürülékétõl fényes, cukros bevonatúak, azaz mézharmatosak. A mézharmaton korompenész telepedik meg, és sötét bevonata csökkenti a levelek asszimilációs felületét. A növények legyengülnek, nem tudják a termést kellõen kinevelni.

Sajnos a kártevõnek évente 10-12 nemzedéke is kifejlõdhet, ezért a kártevõ észlelése esetén azonnal védekeznünk kell! Meg kell akadályoznunk, hogy a nõstények a levél fonákjára rakják tojásaikat. Egy-egy nõstény 150–500 tojást is rakhat. A tojásállapot 7-10 napig tart, s rendkívül ellenálló a növényvédõ szerekkel szemben (pillanatnyilag megfelelõ tojásölõ szer még nem áll rendelkezésünkre). A tojásokból kikelt elsõ fokozatú lárva a levél fonákján telepszik meg, hossza 0,29 mm. A növény felületén vándorol, és letelepedésre alkalmas helyet keres a levél fonákján, ahol megtelepszik. Kezdetben még érzékeny a rovarölõ szerekre – Actara (0,02%), Apllaud 25 WP (0,1%), Bi 58 Nové (0,1%), Diazol 50 EW (0,1%), Basudin 600 EW (0,1%). A mozgó lárva 1-2 nap elteltével – a vedlés után – elveszti lábait, és a pajzstetûhöz hasonlóan él. További helyváltoztatásra képtelen 6-8 napig, amikor mozdulatlan lárvaként él, és a rovarölõ szerekre sem érzékeny!

A lárva fejlõdése során négy fokozat különíthetõ el. A negyedik fokozat a nimfa, amely lárvabölcsõt – pupáriumot – készít. Az ilyen lárvabölcsõ ovális alakú, sárgászöld, 0,75-0,9 mm hosszú és 0,5-0,6 mm széles. A bölcsõ szegélyén viaszdudorok vannak. E fejlõdési szakaszban a lárva 5-6 napig nem táplálkozik, és a növényvédõ szerekkel szemben is rendkívül ellenálló. A bábokból kikelõ molytetvek zavaráskor felröppennek, majd újból a levelek fonákjára telepednek.

A liszteskék elsõsorban a párás helyeket kedvelik, a növények fiatal leveleire és mindig a fonákjára telepszenek le. A kártevõ jelentõs gazdasági károkat okoz nálunk is, annak köszönhetõen, hogy a kedvezõ szaporodási feltételek mellett több rovarölõ szerrel szemben vált ellenállóvá, így még nagyobb mértékben képes szaporodni. A gyakori permetezés pedig még tovább drágítja a termesztést. Jelentõs kárt okoz a kártevõ közvetett kártételével, a liszteske ugyanis a tobacco leaf curl és a beet pseudo yellows vírusok terjesztõje. A kifejlett liszteske három nap után megkezdi a tojásrakást. Ez tehát azt jelenti, hogy a kártevõ elleni védekezés kulcsa az imágók-lepkék elpusztításában rejlik. A kártevõt tehát a tojásrakás elõtt kell megsemmisíteni. A liszteskének az üvegházakban, fóliasátrakban vagy lakásokban kevés ellensége van, így szinte korlátlanul tud szaporodni. Néha a természetbõl berepül az Encarsia liszteskeparazitoid, de a kártevõ pusztítása ritkán ér el nagyobb mértéket. Biológiai védekezésként ma már az egész világon és nálunk is nagy sikerrel alkalmazzák az Encarsia formosa parazitoidot az uborka, paradicsom, paprika és más növények védelmére. A parazita gombák közül használhatók még a Aschrsonia, Vertcilium lecanii Poleocilomyces fumosoroseus alapú készítmények is. A védekezés hatékonysága azonban elmarad a kívánt mértéktõl. A lepkéket vonzza a sárga szín, ez a tulajdonságuk felhasználható elõrejelzésre, valamint a védekezésre is a fóliasátrakban.

Az integrált technológiákban a rovarok elleni védekezés egyik legelterjedtebb módja a kémiai védekezés. A liszteske ellen bevethetõ vegyszerek az erõs mérgek kategóriájába tartoznak és kevésbé szelektívek. A széles hatásspektrum elõnyös lehet akkor, amikor több kártevõ ellen kell egy idõben védekezni. A vegyszerek nagy hátránya viszont, hogy nem szelektívek, és a hasznos szervezeteket is pusztítják, így használatukkor nagyon elõvigyázatosan kell eljárni. Az alábbi permetszerek alkalmazásával a molylepkék káros mértékû elszaporodásának megakadályozása csak nagy odafigyeléssel és nehezen oldható meg. Ennek az az oka, hogy a fiatal lárvák és az imágók mindössze 1-2 napig érzékenyek a rovarölõ szerekre. (Zárójelben tüntetem fel egyes vegyszerek egészségügyi várakozási idejét. A termés csak ez idõ letelte után szedhetõ és fogyasztható!) Rajzó molytetvek ellen használható: Actara 0,02% (7), Actelic 50 EC 00,2% (7), BI-58 0,1% (21), Aplaud 25 WP 0,1% (14), Calypso 480 SC 0,02% (14), Mospilan 20 SP 0,05% (10), Karate 5 EC 0,04 % (5), Vaztak 10 SC 0,03% (5), Talstar 10 EC 0,2% (7).

A következõ anyagok a fejlõdés hormonális szabályozását gátolják, közvetlen hatásuk az imágókra nincs, a lárvákon a pusztulás a kezelést követõ vedlések után jelentkezik, viszont jól illeszthetõk a biológiai védekezésre alapozott technológiába: Nomolt 25 SC 0,1% (14), Sanmite 20 WP 0,1% (7), Rimon 10 EC 0,05 % (14). A kezeléseket ötnaponként ajánlatos megismételni, annak ellenére, hogy a permetszer hatása tovább tart. Ajánlatos a szereket cserélgetni a rezisztencia kialakulása végett. Halasszuk el a permetezést, ha a hõmérséklet meghaladja a 25 fokot – a perzselés veszélye miatt –, vagy nem éri el a 16 fokot. Csak a mozgó alakok – lárvák és imágók – elleni összehangolt, rendszeres védekezésekkel tudjuk a kártevõt leküzdeni, illetve a károsítást a küszöbérték alatt tartani.

A szerzõ a Központi Mezõgazdasági Ellenõrzési és Fajtaminõsítõ Intézet (ÚKSUP) komáromi részlegének munkatársa

( A Pozsonyi ÚJ szó cikke)