Kék cinege (Parus caeruleus)

A kék cinegét kifejezetten intelligens madárként tartják számon. Kiélezett helyzetekben alig akad madár, amely fel tudná vele venni a harcot.

Fénykép: Margit Holzer

 

Annak ellenére, hogy eredetileg erdőlakó volt, napjaink gyümölcsös kertjeiben költőmadárként találkozhatunk vele.

Kinézete
Kb. 11,5 cm nagyságú, szárnya, farka és csőre kobaltkék, pofája fehér, háta zöldes, begye sárga.

Életmódja
Nemcsak a téli menedékül szolgáló etetőkben számítanak az életteli és ügyes kék cinegék szívesen látott vendégeknek. Intelligenciájuk a meleg időszakban is sikeres rovarvadásszá teszi őket.

Feketerigó (Turdus merula)

A feketerigó kertjeink talán leggyakrabban látott vendége, gyönyörű éneke az esti madárkoncert legszebb dalai közé tartozik.

Fénykép: Margit Holzer

Kinézete
Kb. 26 cm nagyságú, a hím koromfekete, sárga csőrrel, a tojó sötétbarna, foltos alsó résszel és barna csőrrel.

Életmódja
A feketerigó az egész év során a közelünkben él; korábban erdőlakók voltak. Napjainkban igen gyakori ún. kultúrmadár, rendkívül jó alkalmazkodó képességgel bír.

A szárnyas énekesek kertjeinkben szívesen látott és kifejezetten hasznos vendégek. A növényvédő szerek kerülése, valamint a változatosan strukturált felületek vonzzák a madarakat.

Fénypék: Herbert Schwingenschlögl

A madarak számára vonzó kertnek a következő jellemzőkkel kell bírnia:

Mag- és gyümölcstermő növények:
Ezek a növények a hideg évszakban is elegendő táplálékot biztosítanak, feltéve, ha a kertet ősszel nem csupaszítjuk le teljesen (a bokrok/cserjék magas szárai kiváló menedéket nyújtanak számos rovar számára).

A fürge gyík a legtöbb hüllőhöz hasonlóan szintén a napimádók közé tartozik. A természetes kertészet művelőinek nagy örömére rovarok és csigák állnak étlapján.

fénypék: Gabriela Hekele

Kinézete:
18–27 cm hosszú, világosbarnás-zöldes, sötét csík a háta közepén. Farka kb. másfélszer hosszabb törzsénél. Párzási időben a hím állatok színpompás zöldes színben díszelegnek a fejrészen és az oldalakon.

Életmód:
A fürge gyíkok a meleget kedvelik, és nappal aktívak – előszeretettel napoznak köveken.

A legnagyobb honos békafaj étlapján a csigák szerepelnek az első helyen. Ezért ne szórjon ki csigamérget, mert az így megmérgezett állatok elfogyasztására igen érzékenyen reagálnak a békák (kivétel: „vas-III-foszfát“ hatóanyag)!

© Lebensqualität

Kinézete:
A nőstények akár 15 cm, a hím állatok 8 cm hosszúak. Varangyos, bibircsókokkal teli bőr (mérgező pofamirigyek és váladékok az ellenségek elleni védelem érdekében), vaskos, erős testfelépítés, szürkésbarna szín.

A lábatlan gyík, ahogy neve is sejteti, nem kígyó, hanem egy végtagokkal nem rendelkező gyíkfaj.

fénykép: Gabriela Hekele

Az emberre teljesen ártalmatlan, és mivel előszeretettel fogyasztja a meztelen csigákat, azért igen hasznos segítő a természetes kertünkben.

Kinézete:
A kifejlett állatok 35–45, legfeljebb 51 cm hosszúak, hátuk barnás, szürkés, sárgás, többé-kevésbé csillogó felületű.

Életmód:
Téli menedéküket (üregek, komposztáló gödrök) márciusban vagy áprilisban hagyják el.

A ragadozó atkák nyolc lábukkal a pókok családjába tartoznak. Étlapjukon fonalférgek, gyökératkák, páncélos atkák és takácsatkák szerepelnek. Jelenlétük megakadályozza e káros rovarok elszaporodását.

Kinézetük:
0,3–0,5 mm nagyságúak (a bíbor bársonyatka 2,5 mm nagyságú, élénkvörös színű), egyrészes, tömzsi test (golyószerű, hosszúkás vagy zsákszerű forma), 8 láb (a lárvák 6 lábbal rendelkeznek), sárgás-barna, vöröses szín jellemzi.

Rovarokon élősködő fonálférgek

Különösen a fonálférgek e csoportja támadja meg a talajban élő kártékony rovarokat, illetve azok lárváit; megszakítva ezzel szaporodási ciklusukat.

Kinézetük:
Igen kicsi (általában 1 mm-nél kisebb), szabad szemmel alig látható, átlátszó férgecskék, tekeregve haladnak előre.

Életmód:
A rovarokon élősködő fonálférgek baktériumokkal élnek szimbiózisban. A fonálférgek szállítják ugyanis ezeket a baktériumokat.

Szentjánosbogár

Repülő kis fényes pontként ismertek ezek a bogarak; főleg a gyerekeket nyűgözik le. A szentjánosbogarak lárvái hasznos csigavadászok, továbbá a természetes életterek legjobb mutatói.

Kinézetük:
Különféle szentjánosbogár-fajtákat ismerünk: Leggyakrabbak a nagy és a kis szentjánosbogár.
Fajtától függően a nőstények átlagos mérete 10 és 20 mm közötti. A hím állatok átlagosan 8-12 mm-rel kisebbek.
Zöldes fényüket a potrohukon található világító szervüknek köszönhetik.

Míg a kifejlett rovarok legtöbb fajtája nektárral, virágporral és mézharmattal (a levéltetvek édes váladéka) táplálkozik, addig a lárvák magukat a levéltetveket falják fel.

A fátyolka, fénykép: Gabriela Hekele

Kinézetük:
A felnőtt rovarok: zöldes színű, nagyméretű, csillogó szemekkel. Négy átlátszó, hálós erezetű szárny, amely nyugalmi állapotban tetőszerűen borítja be testüket.
Lárvái: 5-10 mm hosszú, 3 pár láb, 2 nagyméretű szívószerv, szőrös szemölcsök a hátsótesten, sárgás-szürkés, 2 vöröses hosszanti csíkkal.

Gubacslegyek

Míg a kifejlett gubacslegyek a levéltetvek mézharmatából táplálkoznak, addig a gubacslegyek lárvái magukat a levéltetveket fogyasztják. Ezért a gubacslegyek lárváit külön tenyésztik a levéltetvek elleni küzdelem céljából.

Kinézetük:
A felnőtt rovarok: 1–4 mm méret, hosszú lábak, gyöngyfüzérszerű csápok, kecses forma.
Lárvái: hernyószerűek, kezdetben 0,3-0,5 mm méretűek, színtelen, illetve világos narancssárga színűek, később kb.

A zengőlegyek lárvái igen hasznosnak bizonyulnak a levéltetvek elűzése terén; azonban a pajzstetveknek, atkáknak, legyeknek és a méregzöld kabócáknak sem kegyelmez. A kifejlett állatok kertünkbe csalogatásához virágok szükségesek.

Zengőlegye, fénykép: Gabriela Hekele

Kinézetük:
A kifejlett állatok elérhetik a 15 mm-es nagyságok – darázsszerű kinézetük van, azonban nem rendelkeznek darázsderékkal. Ismertetőjegyei a nagyméretű szemek és a rendkívül gyors szárnycsapások (képesek egy helyben lebegni, és mindenféle manőverre képesek).

Fürkészdarazsak

Az apró, emberre teljesen veszélytelen fürkészdarazsak fontos szerepet töltenek be a kártevők biológiai úton történő leküzdésében. Lárvái ugyanis parazitaként számos kártevő rovaron élősködnek.

levéltetvek, fénypék: Gabriela Hekele

Kinézetük:
0,5 és 30 mm közötti, hosszú, karcsú test. Jellemző a keskeny darázsderék, színezetük gyakran igen élénk, elülső hártyás szárnyukon sötét folt látható. Peterakó szerve általában apró, bizonyos fajoknál azonban akár 35 mm hosszú.

Futrinkák

Közép-Európában több mint 900 futrinkafajtát ismerünk, ezek legtöbbje éjjel aktív ragadozó. A futrinkák táplálékállatai között számos kártékony rovar, valamint azok bábja, lárvái és petéi találhatók.

Futrinkák

Kinézete:
Akár 40 mm hosszú, általában sötét, fekete színezetű (csillogó, fémes színű fedőszárnyak), nem képes repülni, hosszú, erőteljes lábak, igen gyorsan fut.
Lárvái hosszúra nyúltak, ugyancsak fürgék.

Katicabogár

A katicabogár nemcsak szerencsehozóként ismert – felnőtt egyedeik egy nap akár 180 levéltetvet is képesek elfogyasztani. Lárváik több hetes fejlődésük során akár nyolcszázat is képesek megenni.

Katicabogár

Kinézete:
Félgömb alakú, 5-9 mm hosszú bogár, csillogó piros alapon fekete pontokkal (7 pont, 2 pont, ...). Létezik fekete-sárga, fekete-piros és fekete fajtájuk is.
Narancssárga peték, 0,4-2 mm nagyságúak.
Lárvái hosszúkásak, 1,5–8 mm nagyságúak, kékes-szürkés, fekete színűek, részben foltosak.